Névadó
Iskolánkról
Egyedülálló, páratlan gazdagságú néprajzi kincs található Decsen. A népi viselet itt a legcifrább, a legértékesebb. A sárközi nők ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Egyik jellegzetes darab a főkötő volt, amelyet az asszonyok férjhezmenetelüktől halálukig hordtak. E főkötőhímzés roppant gazdag, változatos sárközi sajátosság. A motívumait átvitték kisebb-nagyobb terítőkre is, s újra divat a főkötőhímzéssel készült nyakkendő is. A főkötőt a fiatal menyecskék az első gyermek születéséig még ún. bíborral (fátyollal) is befedik, és cifra tűvel megtűzik.
A bíborvég a fátyolkendő „egyik keskeny végéhez toldott, dúsan hímzett lenvászon csík. A hímzőfonalat rendesem selyem-, arany- vagy ezüstszállal keverve alkalmazták. Színek: vörös, kék, zöld, drapp, sárga, fekete, fehér, amelyek alkalmanként együtt is előfordulnak egy-egy darabon, de vannak csak vörös–kék–zöld és fekete színnel készült példányok is. A keskeny csíkba rendezett mintát nemegyszer aszimmetrikus elemekből rakták össze szabályos szakaszos ismétléssel. Gyakori a koncentrikus négyszögekből, koncentrikus, kissé ellaposított körökből, mértaniassá merevített fektetett virágfélékből formált minta. Egy-egy ilyen elemet arányos távolságokban helyeztek el a sorban, a közöket pedig kisebb aszimmetrikus alakzatokkal töltötték ki. Tagolást visz a mintába a mindig sötét kontúrozás.”
(Magyar Néprajzi Lexikon)